Pénzek

Általános szabályok: A pénzgazdaság, pénzkezelés alapjait (is) a törpék rakták le. Rögzítették a különböző érmék nemesfémtartalmát és az érmék értékének egymáshoz való viszonyát. Tőlük vették át a nem-törpe kultúrák, de – bár a legtöbb pénz már nem törpe eredetű – hagyomány alapján megőrizték, illetve csak részlegesen módosították az arányokat.

Országok, ahol a pénzek értéke egyenlő a megfelelő törpe pénzekkel:

Aril Királyság: Az érméket egységesen koronának hívják, a megkülönböztetésükre az anyaguk nevét használják (réz korona, ezüst korona, arany korona), de gyakran el is hagyják a koronát, csak rezet, ezüstöt vagy aranyat emlegetnek. A pénzek egyik oldalán egységesen az uralkodó képe, alatta a neve, másik oldalán a királyi korona látható. A réz korona 20 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. Pereme sima. Az ezüst korona 24 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. Pereme folyamatosan bordázott. Értéke 100 réz korona. Az arany korona 27 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. Pereme sima, de az élébe körben kilenc darab csillag van belepréselve. Értéke 100 ezüst korona.
Zanadi Birodalom: Alapvetően a törpe mintát követik, bár az érméknek más-más nevet adtak. Legkisebb értékű pénzük a réz kígyó, amely 22 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. A peremek minden értékű érmén egységesen végig bordázottak. Mindkét oldalán egy kígyó látható, kissé eltérő pozícióban – ha megfelelő állásban megpörgetik az érmét, a kígyó feje mozogni látszik, miközben a teste mozdulatlan. Utána következő érme az ezüst wyvern, 25 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. Mindkét oldalán egy-egy wyvern van, ha megpörgetik, mozgatja a szárnyait. Értéke 100 kígyó. Legnagyobb értékű pénzük az arany sárkány. 28 mm átmérőjű, kör alakú, peremezett. Mindkét oldalán sárkány, pörgetéskor a szárnya és a farka mozog. Értéke 100 wyvern. Minden pénz mindkét oldalán szerepel a birodalom címere, szimmetrikusan, pörgetéskor nem látszik mozdulni!
Fousa: A hivatalos pénzek a törpe érmék. Mindet üllőnek hívják, megkülönböztetésükre az anyaguk neve szolgál. Egységesen kilencoldalú, peremezett érmék, sima peremmel. Egyik oldalukon egy üllő ábrája (időnként Torag szimbólumával, egy kalapáccsal díszítve), másikon a király képe. A király képe körül az illető neve (előnév, név, klánnév, sorszám – pl. “Pajzstörő Gorlon, a Jégagyar klánból, e néven a harmadik”), az üllő körül a készítés éve betűkkel kiírva, az uralkodó trónra lépésétől számítva. A réz üllő 20 mm átmérőjű (igazából ez a köré írható kör mérete), az ezüst 24 mm, az arany 28 mm. Átváltásuk: 100 réz = 1 ezüst, 100 ezüst = 1 arany.
Trippt-i városállamok: Pénzeik szintén a törpe értékarányokat követik, de nem kör alakúak, peremezésük városonként eltérő. Elnevezésük és mintázatuk egy része azonban egységes. Legkisebb értékű a réz félhold, egy 25 mm-es körből kimetszett félholdforma, súlypontjánál 5 mm átmérőjű furattal. Feliratai és ábrái városonként eltérnek. Az ezüst hold teljes 25 mm-es kör, közepén 5 mm oldalélű négyzet alakú furat. Egyik oldalán a készítő város címere és neve, másik oldalán a várost vezető(k) arcképe(i). Értéke 100 félhold. Az arany nap kb. 27 mm átmérőjű, hullámos szélű érme (12 hullám). Közepén 5 mm oldaltávolságú hatszög alakú furat. Egyik oldalán a készítő város címere és neve, másik oldalán a város legnagyobb és/vagy legnevesebb épületeinek képe van. Értéke 100 hold.
Tummunzir: Pénzeik lekerekített szélű téglalapok, furattal a hosszabb oldal negyedénél. A réz torony 15×30 mm, egyik oldalán egy torony rajza, másikon az uralkodó neve és címeinek felsorolása. Az ezüst súly 20×40 mm, egyik oldalán három kereskedősúly (a mérlegkészlet része), másikon az uralkodói jelvények (korona, jogar, palást) képe. Értéke 100 torony. Az arany mérleg 25×50 mm, egyik oldalán díszes kétkaros mérleg, másik oldalán az uralkodó arcképe és neve. Értéke 100 súly.
Gavran: A törpe pénzek nem elégítették ki az igényeiket, ezért még két típust beszúrtak a rendszerint használtak közé, így ők használják a legtöbb fajta érmét, mégis a legkevésbé változatosak. Egységesen 28 mm oldaltávolságú nyolcszögek, sima peremmel, egyik oldalán a pénz értékmegnevezése és a készítés helye, másik oldalán a pénz közhasználatú nevét adó lény képe van. Legkisebb értékű a réz 1 doh-os érme, köznevén a farkas, ami egy törpe üllőt ér. A 10 doh-os ezüstpénzen medve látható. Az 1 gar-os szintén ezüstből van, természetesen jóval több ezüsttel, hátlapján egy ogre. Értéke 100 doh, azaz egy ezüst üllő. A 10 gar-os már elektrumból készült, köznapi neve óriás. Aranyból verték a 100 gar-ost, hátlapján sárkánnyal – nem összekeverendő a hasonló nevű zanadi pénzzel, bár értékük egyenlő.

Országok, ahol a pénzek értéke eltér a megfelelő törpe pénzek értékétől:

Gisi puszták: Önálló pénzarányokat használnak, mert nehogy már a törpék… Szerencsére nem teljesen szálltak el, így aránylag könnyű az átváltás. Több helyen is vernek érméket, melyek egyik oldalán jellemzően a pénzt verő klán jelvénye és/vagy totemállata, másik oldalán a névadó tárgy stilizált képe látható. Rendszerint peremezetlenek. Alapérméjük a réz patkó, amely 5 réz üllőt ér. 25 mm oldaltávolságú hatszög formájú, közepén 6 mm átmérőjű furat. Az ezüst pajzs 28 mm széles nyolcszög, közepén 6 mm furattal. Értéke 10 patkó (50 réz üllő). Az elektrum sisak 30 mm-es hatszög, 6 mm-es furattal. 20 pajzsot ér. Az arany lándzsa 32 mm-es nyolcszög, a 6 mm-es furat az alsó harmadában van, fölötte két keresztbe tett lándzsa. Értéke 10 sisak, és pontosan egyenlő 1 arany üllő értékével.
Mzenga Kalifátus: Nem bonyolították túl, összesen kétfajta érmét használnak. A gyakoribb a réz szem, 27 mm oldaltávolságú hatszög, 10 réz üllőt ér. Egyik oldalán egy kígyószem, a másikon az uralkodó neve és a kibocsátás éve (az uralkodó trónra lépésétől számítva). Az elektrum sólyom is hatszög alakú, 32 mm oldaltávolságú, értéke 100 szem. Egyik oldalán egy kitárt szárnyú sólyom, a másikon itt is az uralkodó neve és a kibocsátás éve ( szintén az uralkodó trónra lépésétől számítva).
Kadun Királyság: Őrzik hajdani kereskedő múltjukat, tartományonként van pénzverdéjük (bár a pénzeik közel egységesek), a legszélesebb értékhatárú érméket ők készítik. Mind szabályos ovális, kétszer olyan széles, mint hosszú, egyik gyújtópontjuk környékén egy 5 mm átmérőjű furattal. Peremezettek, sima peremmel, egyik oldalukon az érme nevét adó állat képe, másikon a király, a pénzt verő tartomány, illetve a tartomány kormányzójának neve kyaaman írással. A legkisebb a réz kobra, 17×34 mm, képes oldalán egy támadóállású kobra. 2 kobra ér egy üllőt, szóval igen kis értékű. Az ezüst hidra 20×40 mm, egy háromfejű hidrát ábrázol és 100 kobrát ér. Az elektrum kiméra 22×44 mm, ülő kiméra van rajta, értéke 100 hidra. Legnagyobb értékű ismert pénz a platinum griffon, 25×50 mm, ágaskodó griffonnal. 20 _kimérá_t, azaz 10 arany üllőt ér!

Elyssa és Beora nem vernek önálló pénzeket. Az elfek elvből („nem arannyal mérik az értéket”), a félnomád beoraiaknál meg még nem eléggé fejlett a gazdálkodás ahhoz, hogy szükség legyen rá. Persze ettől még mindkét nép használja a máshol készített érméket!

Penzek.png

Pénzek

Montar Chronicles piktordemon piktordemon